Nyári napnak alkonyúlatánál
Megállék a kanyargó Tiszánál
Ott, hol a kis Túr siet beléje,
Mint a gyermek anyja kebelére.

Szatmár-Bereg-Turizmus

A Szatmár-beregi desztináció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti részén található, és két fő területre oszlik: a Beregi-síkra és a Szatmári síkságra. A Beregi-sík területe 556 négyzetkilométert foglal magába és a Felső-Tisza-vidék középtájának közel 19,4%-át teszi ki. Nyugaton a Nyírség, délen pedig a Szamos folyó határolja természetes határait, míg keleten és északon a magyar-ukrán határ zárja el. Ez a terület régen része volt a Bereg vármegyének, és ma a Beregi Tiszahát részét képezi a megyehatárok között. A Beregi Tiszahát a Tisza és az országhatár közötti területet foglalja magában Tarpától Lónyáig. A terület déli határa változékony volt a történelem folyamán, mivel a Bereg megye települései nem csak a folyó bal partján helyezkedtek el. Itt a földrajzi és néprajzi határok gyakran egybeesnek. A Szatmári síkság a megye keleti harmadát foglalja el, és ez az Alföld és az erdélyi, kárpáti előhegyek közötti átmeneti terület. Bár egységesnek tűnhet a néprajzi és történeti vonatkozásokban, több jól elkülöníthető részre oszlik. A Nyírség peremvidéke, a Kraszna csatorna és a Tisza határolja nyugaton a Szatmári síkságot, míg keleten és délen a romániai határig terjed. Ide tartoznak a Tiszahát, Erdőhát, Rétoldal, Palágyság és Szamoshát kistájai. A Szatmár-beregi síkság fő földrajzi képződményei süllyedések, melyeken a terület húzódik, és itt található az egykori Ecsedi-láp területe is. Ez a síkság sok hasonlóságot mutat a Beregi-síksággal. Az idegenforgalom szempontjából az integrált kezelés indokolt, mivel hasonló termékkínálatuk van, földrajzilag összekapcsolódnak és egymást kiegészítve erősítik vonzerejüket.

A folyó oly símán, oly szelíden
Ballagott le parttalan medrében,
Nem akarta, hogy a nap sugára
Megbotoljék habjai fodrába’.

Természetjárás és Túrák

Beregi-sík és Szatmári síkság: Ezek a területek ideálisak sétákhoz és kirándulásokhoz. A környék lankás dombjai, festői tájai lenyűgözőek. A túrák során felfedezheted a vidék mezőgazdasági területeit, természetvédelmi területeket, és gyönyörű kilátásokat kínáló helyeket.
Tisza part: A Tisza partján lehetőség van vízi sportokra, mint például kenuzás, kajakozás és horgászat. A folyó környezete lenyűgöző és egyben lehetőséget ad a természeti élővilág megfigyelésére is.

Kulturális és Történelmi Látnivalók

Múzeumok és Történelmi Helyek: A régióban számos múzeum és történelmi hely található. Például az etnográfiai múzeumok bemutatják a helyi hagyományokat és életmódot, míg a történelmi helyek felfedezhetővé teszik a régió gazdag múltját.
Kastélyok és Városok: A régió tele van történelmi kastélyokkal és városokkal. Ezek a helyek időutazást kínálnak a múltba, bemutatva a régi építészeti stílusokat és a történelem vonzerejét.
Fesztiválok és Rendezvények: A helyi fesztiválok és rendezvények gazdagítják a kulturális élményt. Az ünnepek, helyi vásárok, néptáncok és hagyományőrző események lehetővé teszik a helyi kultúra közvetlen megtapasztalását.

Gasztronómiai Élmények

Aktív Kikapcsolódás

Vízitúrázás: A vidék sokszínűsége és gazdagsága miatt ideális lehetőségeket kínál a vizitúrázóknak, akik szeretnék felfedezni a régió különlegességeit és szépségeit.
Kerékpározás: Kölcsönözhetsz kerékpárt és felfedezheted a vidéket aktív módon, élvezve a friss levegőt és a táj szépségét.
Lovaglás: Számos helyen van lehetőség lovas túrákra, így a vidéki tájat lovaglás közben fedezheted fel.

Síma tükrén a piros sugárok
(Mint megannyi tündér) táncot jártak,
Szinte hallott lépteik csengése,
Mint parányi sarkantyúk pengése.

Szatmár-Bereg turisztikai adottságai országos szinten kiemelkedő jelentőségűek, kevés olyan vidék van, ahol ennyire autentikusan és nagy számban maradt fent a természet és a kulturális örökség. Északkelet-magyarországi határmenti perifériális megyékről általánosságban elmondható, hogy kiemelt történeti, kulturális és természeti értéket koncentrálnak. Az épített és természeti örökségek koncentrációja a megye keleti felében egyértelműen magasabb, mint a középső vagy nyugati részén. Ez több okkal magyarázható. A mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szatmári és beregi része sohasem tartoztak a gazdasági centrumokhoz, így a gazdasági, elsősorban iparfejlődés, kevésbé károsította a természeti környezetet.

Ez a táj a magyarországi természettájak közül a legkevésbé érintett, a faji sokszínűség még mindig fennáll. A mozaikos tájszerkezet itt kevésbé jellemző. Ezt az Alföldre jellemző táji sokszínűséget az Alföldön más térség nem tudja így prezentálni.

Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg
Volt terítve, s tartott a mezőnek,
Melyen a levágott sarju-rendek,
Mint a könyvben a sorok, hevertek.

Túl a réten néma méltóságban
Magas erdő: benne már homály van,
De az alkony üszköt vet fejére,
S olyan, mintha égne s folyna vére.

Szatmár-Bereg- Turizmus

A külső perifériák jelentős része, különösen a Felső-Tiszavidéken, a folyók birodalma, errefelé az ember és a víz különös szimbiózisának lehetünk tanúi. A folyók behálózzák a tájat és ezzel e vidék sorsát is. A Tisza, a Szamos vagy a Kraszna egyszerre oltalmazta és pusztította az itt élőket az évszázadok folyamán. Az állandó bel- és árvizek hatására a folyók ölelésében létrejövő lápvilág évszázadokon keresztül nyújtott menedéket a hol Ázsia, hol Európa felől érkező seregekkel szemben. A Szatmárberegi vidék, a Rétköz vagy a Nyíri-Mezőség a víz birodalma volt egészen a XIX. századig, amikor kezdetüket vették a nagy folyószabályozások. Minden nehézség ellenére a vizek birodalma, a lápvilág azonban oltalmat adott, a kora újkor romlás évszázadai (Magyarország három részre szakadása, török háborúk, Habsburg ellenes küzdelmek, vallásháborúk) ide nem tudtak beférkőzni. Ez a momentum teszi igazán egyedivé a térség épített örökségét, hiszen az elszigeteltségben a középkor öröksége átvészelhette a vérzivataros időket.

A középkori templomok sűrű láncolata, az Alföldön egyedülálló módon itt megmaradt aprófalvas településszerkezet, a néphagyományok gazdagsága mind-mind ennek lenyomata.

VÁSÁROSNAMÉNY

Vásárosnamény Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye egyik legjobb turisztikai adottságokkal rendelkező települése, a Felső-Tisza vidék legjelentősebb üdülőközpontja. Gergelyiugornya Vásárosnaményhoz tartozik, a Tisza és Szamos folyók összefolyásánál fekszik. Itt kezdődik a Felső-Tisza, ami azt jelenti, hogy a Tisza vize itt nagyon tiszta, fürdésre kiválóan alkalmas. Homokfövenyes szabad strandját nyaranta több 10 ezren keresik fel. A fövenyes part körül a közel 400 db, fából készült, lábakra épített üdülőház valóságos „üdülőfalut” alkot. A szabad strand messze földön híres, a homokpad homokjának minősége felveszi a versenyt a legkiválóbb tengeri üdülőhelyek homokjával is, az üdülőterület teljesen kiépült. A hosszú, széles homokos Tisza-part alkalmas kenuzni, kajakozni, ezért ideális vízitúra megállóhely. A Vásárosnaményi Tisza-part hagyományos a fiatalok kedvelt üdülőterülete, lényegében ez inkább egy bulisabb üdülőterület, ezért a fejlesztéseknél elsősorban az ő igényeiket kell figyelembe venni. Lényeges célcsoportja az üdülőterületnek a kisgyermekes családok is.

Jánd

Jánd Község Vásárosnaménnyal szomszédos Tisza-parti település. Három holtág-meder határolja lakott területeit, amelyekből egy hullámtéren, kettő pedig mentett oldalon található. A Halvány tanösvény a település házai közé is benyúló, hosszan kanyargó holt meder információs táblák segítségével mutatja be a Tisza, a folyószabályozás, az ártéri gazdálkodás érdekességeit és a vizes élőhelyek természeti értékeit. Mindezek mellett Gergelyiugornyához közel homokos, tengerpartot is megszégyenítő Tisza partja nagyon népszerű nemcsak a helyi lakosság de a turisták körében is, fürdőzési és horgászati lehetőség is biztosított, mindezek mellett kedvelt megállóhely a Tisza túrákon résztvevők körében. Általános vélekedés, hogy a jándi strand rendelkezik a Felső-Tisza- vidéken a legjobb adottságokkal. Egyrészt a folyó medrében nincsenek törések, ezért fokozatosan mélyül a víz, emiatt a jándi strandot tartják a legbiztonságosabb szabad strandnak (vízbe fulladás évtizedek óta nem is történt). Másrészt ez a strand a legnyugodtabb. A fiatalok inkább Gergelyugornyát és Tivadart preferálják, a családoknak pedig Jánd a legmegfelelőbb. A kisgyermekes családoknak a biztonságos part sokat számít.

Tivadar

A Szatmár-bereg desztinációban két kiemelt jelentőségű szabadstrand található, az egyik Vásárosnaményban, a másik pedig Tivadaron. Lényegében ez a két strand tekinthető Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb látogatottságú szabad strandjának. A tivadari strandot évente 10 ezer ember keresi fel, de nem ritka, amikor húsz ezren is igénybe veszi a strand szolgáltatásait. Tivadar a beregi tájegység kapuja, amely az egész desztináció egyik leghangulatosabb települése. A településen kedvező közlekedés-földrajzi pozícióban helyezkedik el, lényegében a Szatmárt és Bereget összekötő Tisza híd mellett. A 240 lelkes kis település számos igényes szálláshellyel rendelkezik, a desztináció egyik legnagyobb vendégforgalmú települése. A településkép rendkívül hangulatos, igényes megjelenésű. Tivadarban ökorurisztikai bemutatóház (Tisza bemutatóház), tanösvények találhatóak, amelyek hozzájárulnak a település vonzerejének növeléséhez. Tivadar természeti értékei között a legismertebb hidegvízű szabad strandja, selymes, tengerpartot idéző homokja felejthetetlen élményt nyújt a kikapcsolódni vágyó turistáknak. A folyó e szakasza lehetőséget ad a fürdésre, csónakázásra, horgászatra melynek vízminősége kiváló. Tivadar a kajak- kenu túrázók kedvelt megállóhelye. A strand a Tisza kanyarban, a Tisza-híd lábánál helyezkedik el.

AZ ÖREG TÚR MENTÉN

A Túr folyó az Északi Kárpátok déli oldalán található Avas hegységben, Avasfelsőfalu határában ered, ahonnan nyugat felé folyva keresztülfolyik Túrvékonya településen, s több kisebb ágat (Turc és Tálna patakok, stb.) magába gyűjtve, Túrterebesnél egy északról jövő ággal egyesülve éri el a Szatmári-síkságot. Garbolcnál, a román-ukrán-magyar hármashatár közelében lépi át a magyar-román határt. Magyar területre érve a folyó még elég nagy eséssel érkezik, erősen kavicsos hordaléka csak Kishódos és Tisztaberek községeknél változik át homokossá. A folyó a szabályozása előtt sűrűn kanyargó volt, és Olcsvaapátinál érte el a Tiszát. Egy ág elszakadva Nagyarnál közvetlenül folyt a Tiszába. A szabályozás előtt áradások idején hatalmas területek kerültek víz alá. A szabályozás után a levágott folyókanyarokból holtágak alakultak ki, de ezek nagy része napjainkra kiszáradt, mivel nem jutott elegendő vízmennyiséghez. A még vízzel borított holtágak gazdag növény- és állatvilággal rendelkeznek. A folyó szabályozása óta egy mesterségesen kialakított mederben éri el a Tiszát. Az eredeti mederbe Sonkád község térségében, a Kis Bukónál egy zsilipen át folyik a víz. Innen azonban már nem mint folyó, hanem mint belvízelvezető főcsatorna szerepel. Kölcse előtt két ágra szakad, az Új- Túr Szatmárcsekénél folyik a Tiszába. A másik ág Nagyar előtt ismét két ágra szakad, a Régi- Túr Tivadarnál, míg az Öreg- Túr Sonkádtól 65 km-t kanyarogva Vásárosnaménynál éri el a Tiszát. A Túr medrének hossza az eredettől a Tiszába való beömlésig 146,5 km volt. A sonkádi „Kisbukó” (osztómű) és a korábbi tiszai torkolat közötti 62 km-es meder ma már belvíz-főcsatorna. A még vízzel borított holtágak a csatornákkal szövevényes vízi világot alkotnak, gazdag növény- és állatvilággal rendelkeznek. Az Öreg- Túr több nagy kanyarja a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet része.

Az öreg Túr mentén

Másfelől, a Tisza tulsó partján,
Mogyoró- s rekettye-bokrok tarkán,
Köztök egy csak a nyilás, azon át
Látni távol kis falucska tornyát.

SONKÁD

Sonkád az Öreg- és az Új- Túr találkozásánál, csodálatos, érintetlen természeti környezetben fekszik. A falu határában, a két folyó találkozásánál az Új- Túron található a Kisbukó nevű gát és kirándulóhely. Az Öreg- Túr vízitúrák hagyományos kiindulópontja. Sonkád a Túr-bukó és az Öreg-Túr mellett, Europa Nostra díjas középkori eredetű református templomáról híres. A település jelentős vendégforgalmat bonyolít le. A Túr mellett, a település külterületén egy üdülőterület alakult ki. Az üdülőházak nagy része magán emberek, önkormányzatok és különböző szervezetek tulajdonában van. Néhány éve adtak át az üdülőövezet területén egy Panziót, amely az ide érkező túrázókat komfortosan tudja kiszolgálni. A településen igényesen kialakított magán szálláshelyek és kemping is található.

KÖLCSE

Kölcse Magyarország legkeletibb csücskében, a magyar- ukrán határtól 10 km-re, az Öreg- Túr ölelésében, Sonkádtól – vízen – mintegy 11 km-re található. Kölcsén található a térség egyik legjelentősebb gótikus temploma, illetve a 18. században épült evangélikus templom. Kölcsén a Túr a település belterületén halad át, rögtön az evangélikus templom mellett található a kikötő. Éppen emiatt került be a projektben a Kölcsei Evangélikus Egyházközség, mivel a kikötőhely az egyház tulajdonában lévő terület mellett található, ahol több egyházi épület áll.

TÚRISTVÁNDI

A település a Túr folyó által alkotott félszigeten, az Erdőhát és a Tiszahát határán, a Túr szabályozás előtti ágán helyezkedik el. A folyó a községet 99 kanyarral öleli körül, csodálatos természeti környezetű település, 700 lakossal, Sonkádtól vízen 23 kilométerre található. Túristvándinem csak a vízi túrázók kedvelt megállóhelye. A település büszkélkedhet az ország egyik leghíresebb ipartörténeti műemlékével, a vízi malommal, amely közvetlenül az Öreg- Túr partján helyezkedik el festői környezetben. A település a vízi malomnak köszönhetően jelentős vendégforgalmat bonyolít le. Túristvándiban számos igényes falusi szálláshely található, a túr partján még étterem is működik. A településen összességében biztosítottak a vendégfogadás feltételei.

PANYOLA

Panyola igen híres és kedvelt település a turisták körében. Panyola Község országos hírnevét a Panyolai Pálinka Manufaktúra alapozta meg, amely a település nevét viseli. A Panyolai Pálinka Manufaktúra az ország egyik legnívósabb és legismertebb pálinka főzdéje. A pálinka főzde kóstolóházat, illetve vendéglátó egységet is működtet ezáltal rendszeresen fogad csoportokat is. A Panyolai Határmenti Világzenei Fesztivál országos hírű rendezvény, amely szintén jelentős számú látogatót vonz. Az Öreg- Túron a vízi túrázók általában csak Sonkádtól Túristvándiig közlekednek. A projekt célja, hogy Panyolát is integrálj a vízi túra hálózatba és ezáltal újabb célcsoportokat vonzzon a településre. Panyola integrálásával meghosszabbítható, két –három napos időtartamúra növelhető az Öreg- Túr mentén a vízi túra hossza, ezáltal pedig növelhető a turisták tartózkodási ideje is. Másrészt a projekt célja, hogy Panyola szerepét a Vizi turizmusban erősítse, mivel a települést nem csak a Túr, hanem a Szamos is érinti. Panyola kedvező földrajzi adottságokkal rendelkezik, három folyó találkozásának fekszik (Öreg- Túr, Szamos, Tisza), amely alapján a település az ÖregTúr szempontjából végpontot jelent, viszont lehetővé teszi a vízitúra folytatását a Szamos vagy a Tisza folyókon. Kenus turizmus szempontjából csomópont funkciót tölthet be.

Boldog órák szép emlékeképen
Rózsafelhők usztak át az égen.
Legmesszebbről rám merengve néztek
Ködön át a mármarosi bércek.

BÜDY-VÁRROM

A Büdy-vár Tiszahát vidékének egyetlen, még magyarországi területen emelkedő erőssége Vámosatya és Gelénes településeket összekötő út mellett található. A Büdy várrom jelentősége éppen abban áll, hogy a Szatmár-bereg desztináció egyetlen vára. A vámosatyai erőd építése – az előkerült leletanyag, a település, a vár birtoklástörténete alapján – a 16. század első felérehelyezhető, és Büdy Mihály beregi főispán nevéhez köthető. A vár
nem volt alkalmas arra, hogy komolyabb ostromnak ellenálljon. Először 1557-ben Balassa Menyhért Munkács ellen vonuló csapatai vették birtokukba, miután birtokosa a hadak közeledtének hírére elmenekült. Ezt követően Báthori István vezetésével érkezett ellenséges sereg, 1564-ben. A kis létszámú helyőrsége szabad elvonulás fejében feladata várat. A Büdy családnak sikerült visszaszereznie a birtokot, amely egy 1578-as okiratban megerősítésre került Rudolf király által. A következő évtizedekben is ennek a családnak a leszármazottai lakták a katonai szempontból nem jelentős erődítményt, melynek sorsa a környékbeli nagyobb erődítményektől (Munkács, Ungvár, Huszt, Szatmár) függött. A Habsburg császári ház önkényuralma idején őrsége kardcsapás nélkül kaput nyitott az erdélyi seregeknek, így falai között állomásoztak Bocska István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György vitézei is. Pusztulásának pontosabb körülményei nem ismertek, valószínűleg egy ostrom során dőltek romba falai és épületei, melyet már nem állítottak helyre. A források 1660-ban már, mint elhagyott „puszta várat” említik. Az évszázadok alatt az időjárás, valamint a környékbeli lakosság bontásai miatt jórészt eltűntek az egykori vár megmaradt részei.

BEREGSURÁNY

Beregsurány különleges helyzetű kistelepülés, egyrészt több látnivalóval rendelkezik, másrészt a határátkelőhely révén több átutazó választja a települést „megállóhelyként”, amely potenciális lehetőséget rejt. Látnivalói közé tartozik a község központjában álló Ybl Miklós tervei alapján báró Uray Gyula által építtetett klasszicista stílusú romantikus elemekkel gazdagított kastély, melyet 2,5 hektár parkosított terület vesz körül, ritkaságnak számító fa matuzsálemekkel, jegenyetölgy, nemes hárs, platán. (Az épület jelenleg közfunkciókat lát el.) Kiemelkedő műemléki jelentőséggel bír a gótikus stílusban épült református templom. További látnivaló a gótikus templom mellett található tájház. A település legértékesebb műemléke a barokk stílusban épült Bay kúria.

BEREGDARÓC

Beregdaróc település turisztikai attrakciói a természeti értékektől kezdve a wellness szállodáig széles skálán mozog. A település épített látnivalói közé tartozik a középkori eredetű református temploma az 1991–1994 között lezajlott műemléki kutatás és helyreállítás nyomán nyerte el mai állapotát. A természetkedvelők számára igazán különleges élményt nyújt a község határában lévő, 1952-ben védetté nyilvánított Dédai-erdő. A Beregi-síkság észak-keleti sarkában fekvő 40 hektár erdőben a gyertyános, kocsányos tölgyesek mellett égeres láperdők, kőris-, szil ligeterdők és az őshonos bükk nőnek. Az erdő tavasszal a legszebb, amikor lombfakadás előtt a jellegzetes növényei – tavaszi tőzike, tavaszi csillagvirág, berki szellőrózsa, hóvirág – jelzik a kikelet érkezését. Beregdaróc településen a népi hagyományőrzés központjában a kenderfeldolgozás áll. „Kendermagtól a Vászonig” Egyesület által berendezett tájház működik a településen, ahol a kenderfeldolgozás minden mozzanata megismerhető. A kenderáztatás a szösz előállítás berendezéseit a régióban egyedül itt sikerült hagyományőrző módon feleleveníteni, azt méltó szintre emelni, illetve a fonás és a szövés kellékei is megtalálhatók és működés közben megnézhetők, kipróbálhatók. Szintén a kenderfeldolgozást ismerhető meg 15 éve minden évben megrendezésre kerülő Kenderes Napokon az érdeklődők megismerkedhetnek a kenderfeldolgozás eredeti módjával, végigkísérve azt a mezőgazdasági, illetve kiegészítő tevékenységet, amely bemutatja a kender útját a magvetéstől, egészen a kész terítőig. További látnivaló a község központjában található a Székely- kapu, közvetlenül mellette a középkori udvarházként épült kőpincés épület, amely közvetlenül érintett a projektben. A horgászsport kedvelőinek is lehetőséget biztosít a település, a határában lévő Bányató megfelelő helyszínt biztosít a horgászat iránt érdeklődőknek, a településre látogatóknak Beregdarócon található a Hét Csillag Üdülő- és Konferencia Központ, amely a Szatmár-Bereg desztináció legnívósabb szálláshelye. Beregdaróc évente jelentős vendégforgalmat bonyolít le.

JÁNKMAJTIS

A Szent Márton tiszteletére szentelt templom a XV. században épült. A Felső-Tiszavidék egyik legszebb, legegységesebb középkori műemléke. A jelentősebb méretű, keletelt épület középkori formájában áll ma is. Téglalap alaprajzú hajójához keletről csatlakozik az egy-egy falszélességnyivel keskenyebb, a nyolcszög öt oldalával záródó, két boltszakaszos szentély. Ennek északi oldalához épült a dongaboltozatos sekrestye, melynek keleti fala a szentély, nyugati pedig a hajó északkeleti sarkához csatlakozik. Tisztán gótikus stílusú, arányaiban a nyírbátori Szent György, ma református templom kisebb léptékű változata. Jánk a középkor végétől jelentős községnek számított a vidéken. Bereg vármegye rendjei több ízben tartották itt gyűlésüket, így 1669-ben és 1719-ben is. A templom jelentőségét az adja, hogy a Szatmár-beregi középkori templomok nagy része református, ez alól a Jánkmajtisi templom jelenti az egyetlen kivételt, amely megmaradt a római katolikusoknál.

Semmi zaj. Az ünnepélyes csendbe
Egy madár csak néha füttyentett be,
Nagy távolban a malom zugása
Csak olyan volt, mint szunyog dongása.

CSARODA

A csarodai református templom Magyarország egyik leghíresebb középkori falusi plébánia temploma, amely egyben a Bereg egyik szimbolikus épülete. A templomot évente 9000 ember látogatja, amely rendkívül magas szám. Erre a magas látogatottságra tekintettel született meg az az elképzelés, miszerint a templom környezetében található egykori funkcióvesztett egyházi iskola épület felhasználásával egy Felső-Tisza-vidéki egyházi örökséget bemutató kiállítótér kerülne kialakításra. A látogató központ feladata a térség középkori egyházi örökségének bemutatása. Az egyházközség tulajdonában lévő volt iskolaépület a 19. század végén épült,
valamikor itt működött a református általános iskola. Az épület a mellette álló fa haranglábbal, illetve a közelében lévő református templommal egy együttest képez. A méltán híres falképekkel gazdagon díszített templom jelentős turisztikai vonzerőt jelent.

VÁMOSATYA

VÁMOSOROSZI

A református templomot Szabolcs és Szatmár vármegyék legnagyobb templomépítő, és politikai szempontból is legjelentősebb családja a Báthory család építtette a 15. század második felében, késő gótikus stílusban. A templom helyreállítása még 2009-ben vette kezdetét, ekkor megtörtént a homlokzat felújítása és a zsindelytető helyreállítása, valamint a torony felújítása. 2014-ben folytatódott a Középkori templomok útja program keretében a Magyarország-Románia Határonátnyúló Együttműködési Program támogatásával a templom belső falképeinek feltárása és restaurálása, valamint a templom berendezéseinek a restaurálása.

TARPA

A tarpai templom a Bereg legnagyobb temploma, kiemelkedik a többi középkori templomhoz képest méreteiben is. A 14.-15. század fordulóján épült a nagyméretű gótikus templom. Az épületet 1795-ben átalakították szentélyét és sekrestyéjét lebontották, hajóját keleti irányba bővítették és új tornyot emeltek. A hajó megmaradt északi és déli fala középkori, az északi falon 1981-83-ban feltárták és restaurálták a gótikus freskókat. A templom különleges látványosságai a középkori falképek, amelyek a XV. század elején készültek. Az első és egyben legnagyobb méretű kép Szent György küzdelmét ábrázolja a Sárkánnyal, amely a magyar művészettörténeti emlékanyagokban jelentős helyet foglal el. Leírásokból tudjuk azonban, hogy a nyugati falon is volt freskó és a déli falon is maradhattak festett részletek, a projekt keretében megvalósuló régészet feltárás célja ennek tisztázása. Ablakait átalakították a déli oldalon előcsarnokot építettek. Déli és nyugati faragott kapuja eredeti famennyezete 1797- ben készül el. 1881-ben megsemmisül a fiatornyos toronysisak, majd a javított torony 1942-ben újra leég. A templom látogatóbarát fejlesztése kapcsán az épület történetét bemutató kiállítást került elhelyezésre az épületben, továbbá innovatív örökséginterpretációs megoldások lettek kialakítva, amely alkalmas érdekes, élményszerű módon átadni az információkat.

Túlnan, vélem átellenben épen,
Pór menyecske jött. Korsó kezében.
Korsaját mig telemerítette,
Rám nézett át; aztán ment sietve.

FEHÉRGYARMAT

A templomot Báthory István erdélyi vajda építette, az építkezés 1486-ra fejeződött be, majd az épület 1550 körül a reformátusoké lett. A Szatmár kapujában” álló Fehérgyarmat a tájegység természetes kiindulópontja. A templom látogatóbarát fejlesztése módot nyújt a Szatmári táj református templomainak megismertetésére. A templom látogatóbarát fejlesztése kapcsán az épület történetét bemutató kiállítás került elhelyezésre az épületben, továbbá innovatív örökséginterpretációs megoldások lettek kialakítva, amely alkalmas érdekes, élményszerű módon átadni az információkat.

CSEGÖLD

A Szamos folyó közelében, a Szatmári-síkságon fekvő település első ismert említése az ugocsai főesperességhez tartozó egyházával kapcsolatos. A pápai tizedjegyzékek 1332-ben Ábrahám, 1334-ben pedig Tamás nevű plébánosát említik. Ebben az időben Csegöldön tehát már kellett állnia templomnak. Magáról az épületről nem maradt fenn írásos dokumentum a középkorból, s az előbb református, majd az 1780-as években görög katolikussá lett egyháznak eredeti titulusát sem ismerjük. A középkori épülettel kapcsolatban fennmaradtak azonban információk két, ma már nem látható évszámról. A XIX. század hatvanas éveinek tudósítása alapján a templom valamely részén olvasható volt egy felirat, amely szerint az épületet 1448-ban építették volna. Egy befaragott, 1467-es évszámot pedig 1923-ban a szentély záradékfalának egyik téglájáról rajzoltak le. A keletelt középkori templomot egyrészt máig meg őrződött részletei, másrészt XIX. és XX. század elejei dokumentumok alapján lehet több-kevesebb részletességgel rekonstruálni. A nyolcszög öt oldalával záródó, egykor két boltszakaszos szentély keleti szakasza ma is áll, az 1897-ben elbontott nyugatiról pedig Schulcz Ferenc 1864-es felmérései tanúskodnak. A szentély középkori ablakkereteit a ma látható maradványok alapján szintén téglából falazták. Az ablakokat 1864 után, legkésőbb az 1897-es átépítéskor beszűkítették. A középkori ablaknyílásoknak a jelenlegiek körül ma is jól kivehető a körvonaluk. A szentély belsejében megmaradt a középkori boltozat, pontosabban annak egy átalakított formája. A szentély belsejében, a déli falon további középkori részletek is fennmaradtak: egy felül élszedett profilú, szegmensíves záródású ülőfülke, melynek a padkamagassága ma alig emelkedik a járószint fölé (utóbbinak tehát a középkorban jóval alacsonyabban kellett húzódnia); továbbá az ülőfülkétől keletre, egymás mellett egy nagyobb és egy kisebb, téglából kialakított, sátortetős lezárású fülke. A négyzetes nyugati toronynak – melynek mai megjelenése kevéssé utal középkori eredetére – Schulcz rajzai alapján az épülettel egykorúnak kell lennie. A templombelsőben található ornamentális és figurális díszítőfestés rendkívüli kvalitást mutat.

ARANYOSAPÁTI

Apáti első említését 1316-ban találjuk, a pápai tizedjegyzék (1332-1335) Apáti Damján nevű papját már megnevezi. Aranyos 1448-ban tűnik fel először, amikor a Sáfár családot beiktatták birtokukba. A történelem során a település sok átalakuláson ment át (összevonások, szétválasztások), számos nemesi család birtokolta. 1720-ban, a törökök után összesen 9 telken lakják. Vályi András 1799-ben megjelent munkájában (Magyar országnak leírása) Bács Aranyosról a következőket írja: „Magyar falu Szabólts Vármegyében, fekszik Kapots Apátinak szomszédságában”. 1840-ben a falu össznépessége 916 fő volt. 1910-ben 1738 fő, 1940-ben 2360 fő volt a falu lakosainak a száma. A görögkatolikus templom a révaranyosi falurészben található. A barokk stílusú templom 1774-ben épült. Valószínűsíthető, hogy a most álló templomnak volt középkori előzménye, hiszen az egyházközség alapítása 1555-ben történt. A korábban történt részleges épületkutatás ezt a tényt megerősítette. A műemlék épület egyhajós, melyhez 3 szintű torony csatlakozik. Szentélye fölött, a tetőgerinc csúcsából sisakos huszártorony emelkedik ki. A templomot 1839-ben és 1930-ban újították fel. Gyönyörű ikonosztázionja és kései copf-stílusú szószéke a XIX. század elején készült. A templombelsőben rendkívül gazdag és kvalitásos díszítőfestés található.

Ottan némán, mozdulatlan álltam,
Mintha gyökeret vert volna lábam.
Lelkem édes, mély mámorba szédült
A természet örök szépségétül.

Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz. –
Késő éjjel értem a tanyára
Fris gyümölcsből készült vacsorára.
Társaimmal hosszan beszélgettünk.
Lobogott a rőzseláng mellettünk.
Többek között szóltam én hozzájok:
„Szegény Tisza, miért is bántjátok?
Annyi rosszat kiabáltok róla,
S ő a föld legjámborabb folyója.”

Dr. Tilki Attila: Kölcsey Ferenc földjén-

„Hazámat, nemzetemet mindig lángolva szerettem;
magyar lenni büszkeségem volt, lesz örökre.
Még akkor is, midőn a nemzet ellen kínosan
panaszkodom.” (Kölcsey Ferenc önéletrajzi levele Szemere Pálnak)

Kölcsey Ferenc Hymnusát hallgatva előttünk, szatmáriak előtt nemcsak a Kunság mezeje, Tokaj szőlőskertjei és a magyar történelem dicső képei elevenednek meg, hanem a mi csodálatos, bár gyakran igen rémisztő erőt sugárzó folyóink, a Tisza, a Szamos és a Túr ölelésében megbújó falvaink is. Középkori templomaink, amelyek bár egyszerűek, felülmúlják szépségben a legnagyobb katedrálisokat is, és a különös méltóságot sugárzó csekei temető, közepén Kölcsey síremlékével. Ha itt vagyunk, akár gondolatban is, közelebb érezzük magunkat a természethez, mint bárhol máshol a világon. A csónak alakú, vagy inkább előre dőlő, az anyaföldre néző embereket formáló fejfák emlékeztetnek arra, hogy honnan jöttünk és hová tartunk. Olyanok vagyunk, mint amilyennek Kölcsey magát is bemutatta: „Büszke magyar vagyok én; keleten nőtt törzsöke fámnak. / Nyúgoti ég forró kebelem nem tette hideggé; / Szép s nagy az, ami hevít; szerelemmel tölti be lelkem /Honni szokás és föld; örököm kard, s ősi dicsőség.” Olyanok, akik szívósan
kitartanak igazuk és az olyan emberek mellett, akik az érdekeiket képviselik, és talán olyanok is, akiknek több ideje jut elmélkedni a világ nagy dolgairól.Errefelé olyan népi bölcsességeket lehet még hallani az öregektől, amilyeneket máshol már nem.
Egy fa akkor erős, ha mélyek a gyökerei. A mi gyökereinket megerősítette az, hogy túléltünk török- és tatárdúlást, és sikeresen álltunk ellen a Habsburgoknak is. Kurucosan, hiszen a mi gerincünk nem hajlik, legfeljebb csak törik. Kölcsey mind a mai napig iránymutatást ad számunkra. A Parainesisben olyan gondolatokat fogalmaz meg az erkölcsről, mások tiszteletéről, az összefogás jelentőségéről és a nemzet szeretetéről, amelyek nélkülözhetetlenek az itt dolgozó közéleti vezető számára.
Ügyeket képviselni, problémákat megoldani csak őszintén, egyenes gerinccel lehet, soha nem cserbenhagyva azokat, akik segítségre szorulnak. Úgy, ahogy Kölcsey Ferenc tette 1835-ben: amikor Szatmár megye felszólította, hogy a diétán az örökváltság ellen szavazzon, inkább lemondott, de nem szavazott a csekeiek, a szatmári jobbágyok ellen. (Irodalmi Magazin, 2015. 3. Kölcsey emlékszám)

Nyári napnak alkonyúlatánál
Megállék a kanyargó Tiszánál
Ott, hol a kis Túr siet beléje,
Mint a gyermek anyja kebelére.